Ajánlatkérés

Pandémiák a régi időkben

2020. június 29.

Az emberiség életét a megjelenésétől megjelenve számos járvány keserítette meg, voltak a régi időkben talán még szörnyűbbbb betegségek is, mint a koronavírus. Számos betegség közül a legborzalmasabbak közé tartozott a fekete himlő, a pestis vagy a lepra. Számos betegség mely a közép- vagy ókorban jelent meg, a fejlődő országok korlátozott egészségügyi állapotának köszönhetően ma is szedi áldozatait.

Az emberiség életét a megjelenésétől kezdve számos járvány keserítette meg, voltak a régi időkben talán még szörnyűbb betegségek is, mint a koronavírus. Sok betegség közül a legborzalmasabbak közé tartozott a fekete himlő, a pestis vagy a lepra. Számos betegség mely a közép- vagy ókorban jelent meg, a fejlődő országok korlátozott egészségügyi állapotának köszönhetően ma is szedi áldozatait.

Pestisjárvány

A középkori emberek életében a háborúk mellett a vallás volt a legfontosabb dolog, ennek okán a hittől várták a gyógyulást és „megtisztulást”. A sajnos még a gyerekcipőben járó orvoslás miatt a vírusok és baktériumok könnyedén terjedhettek. Az egyik, ha nem a legtöbb áldozatot követelő járvány a pestis volt.

A pestisjárványok korában sok esetben az orvoslást is a papok végezték, akik úgy vélték, hogy az embereket egyfajta „rossz levegő” fertőzi meg, és azt hitték, hogy a levegő megtisztításával és bűnbocsánattal jó eséllyel meggyógyulnak a betegek. A pandémiát pedig egyfajta isteni csapásként ítélték meg, ami egyfajta büntetés az emberi romlottság miatt. A fertőtlenítés vagy sterilizáció a korban még nem létező fogalom volt, ennek okán a vírusnak gyerekjáték volt terjednie. A középkori Európában a legújabb kutatások szerint a pestis vagy régies nevén a „fekete halál” a Mongol sztyeppéről indulhatott ki, a háborúknak és kereskedelemnek köszönhetően 1-2 év alatt megérkezett Európába. Egyes feltételezések szerint a mai Olaszországot és Franciaországot sújtotta leginkább, de valószínűleg Európa 1/3-a, vagy akár fele is áldozatául eshetett. A túlélésre csekély esély volt, időseket és fiatalokat egyaránt magával vitt a betegség. Karantént már ekkor is alkalmaztak, az egyik olasz városban ez 40 napig tartott, innen is ered a megnevezés.

Később megjelentek a pestisdoktorok, akik teljes testet elfedő fekete ruhákban járták a településeket, és madárcsőrre emlékeztetető maszkot húztak a fejükre, a „csőrbe” pedig különböző gyógynövényeket raktak. Az öltözék szokás szerint bevált, de nem a gyógynövények által árasztott illat, hanem a mindent elfedő ruha védte meg a doktort.

Spanyolnátha

Az újkor egyik legtöbb áldozatot követelő betegsége I. világháború végéhez közeledve az amerikai katonák által behurcolt spanyolnátha volt. A neve onnan ered, hogy először a független spanyol sajtó említette. Az árkokban történő hadviselés a vírus melegágya lehetett, a szegényes higiéniának köszönhetően a katonák pedig egymás után haltak meg. Nem sokra rá megjelent a lakosság köreiben is, és a háború befejeztével is rengetegen estek áldozatául. A Föld lakosságának 3-5%-át pusztíthatta ki, amellyel többen haltak meg, mint a háború által. Érdekes módon a fiatalokra volt igazán veszélyes, mivel feltehetően az 1890-es évek előtt már megjelent egy hasonló vírus, és akik előbb születtek, immunitást élvezhettek. A maiakhoz is hoztak hasonló intézkedéseket. A tömegközlekedésen akkor is maszkot kellett viselniük az utazóknak, mivel ekkor már tudták, hogy a zárt légtérben a sok összezárt ember között még könnyebben terjed a kór, valamint a boltok és a kávézók is csak más nyitvatartással üzemelhettek.

Egy biztos, mindig lesznek vírusok és baktériumok melyek fenyegetést jelenthetnek az emberiségre, és akár sajnos nagyobb kockázatot is jelenthetnek a jövőben globálisan mint a koronavírus, a kérdés, hogy mikor jelennek meg, és hogyan kezeljük őket.

Vissza

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Minden jog fenntartva 2024

A weboldalt a Livestudio csapata készítette.